MENÜ

Szerotonin

Minden ember valahol arra törekszik, hogy jól érezze magát, hogy boldog legyen. Természetesen az, hogy kinek mi okoz boldogságot egyénenként eltérő és ezáltal az is, hogy ki hogyan éri azt el.

A kutatók a magukat jól-érző emberek vérében az átlagosnál magasabb szerotonin- és dopamin szintet találtak, ezért a boldogságot és az örömérzetet legfőképpen ennek a két vegyületnek tulajdonítják. Kiderült az is, hogy a fényhiány a szerotonin hiányt okoz ami egyik okozója a depressziónak.

 

A depresszióra hajlamos személyeknél azt tapasztalták, hogy e vegyületek koncentrációja, vagy az azokat érzékelő sejtek (receptorok) száma, kifejezetten alacsony. A szerotonin és a dopamin az  agyi ingerület átadásában játszik szerepet. Feladatuk az idegsejtek közötti kapcsolatok elősegítése. Ezek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy ezeknek a hormonoknak a jelenléte boldogságot, örömöt okoz, hiányuk pedig boldogtalansághoz, csalódottsághoz és depresszióhoz vezet.

Ezzel elégedetten hátra is dőlhetnénk, hiszen a kezünkben van a megoldás. Megtaláltuk azokat az agyban felszabaduló vegyületeket, melyek jelenlétében boldogság, hiányában pedig a szomorúság érzése tapasztalható. 

Elég, ha a depresszióban szenvedő betegek szervezetében visszaállítjuk e vegyületek megfelelő koncentrációját, s a depresszió megszűnik?

Vagy reggelente csak be kell kapnunk a kötelező vitaminturmix mellé egy boldogság-tablettát és az egész napra örömet biztosít?

Hogy ez mennyire nem ilyen egyszerű, azt a gyógyszeresen kezelt, mégis újra és újra depresszióba eső honfi- és embertársaink nagy száma bizonyítja.

De ez egy másik téma, ebbe most nem mennék bele. Inkább ezekről az örömhormonokról szeretnék bővebb ismeretekkel szolgálni. Többek között arról, hogy melyek ezek a vegyületek és mit érdemes tudni róluk.

A szerotonin

Maurice M. Rapport, Arda Green és Irvine Page izolálta és nevezte el 1948-ban. A farmakológia 5-HT-nek nevezi. A tudomány szerotoninnal kapcsolatos tudása meglehetősen hiányos, de úgy hiszik, hogy az fontos szerepet játszik a testhőmérséklet, hangulat, hányinger, szexualitás, valamint az étvágy szabályozásában. Az alacsony szerotonin-szint minden bizonnyal közrejátszik a depresszió, migrén, fülzúgás, fibromyalgia (krónikus, egész testben szétterjedő fájdalom), bipoláris zavar, valamint idegi zavarok kialakulásában.

Gondoltad volna, hogy….

  • a szerotonint főként a gyomor-bél rendszer állítja elő (rendszeres étkezés)?
  • legnagyobb része a vérlemezkékben és az agyban (főként a hipotalamuszban) tárolódik?
  • a triptofán nevű aminosavból jön létre, rövid metabolizációs folyamat révén?

A folyamatban két enzim vesz részt, név szerint a triptofán hidroxiláz és a DOPA-dekarboxiláz. A triptofán hidroxiláz két formában létezik és bizonyított, hogy kapcsolatban áll az idegességgel, depresszióval és a premenstruációs szindrómával. A szájon át és intravénásan bevitt szerotonin hatástalan, mert nem jut át a vér-agy gáton, bár az 5-HTP képes erre.

Bomlástermékei közül az egyik az 5-hidroxiindolecetsav, mely a vizelettel távozik a testből. A szerotonin és az 5-HIAA bizonyos tumornál és ráknál extrém mértékben távozik a vizelettel, s így közvetetten alkalmas e betegségek teszteléséhez. Mint a többi neurotranszmitternél, az 5-HT-nél is nehéz pontosan behatárolni, hogy miként hat a hangulatra, tudatállapotra és a tudatosságra.

Érdekes Kutatások születtek arról, hogy mitől csökken a szerotonin-szint

Éjszakai munka 

Egy Argentínában végrehajtott kutatás szerint azoknak az embereknek, akik két műszakos munkarendben dolgoznak alacsonyabb a szerotonin szintjük. Ez rosszabb közérzethez és egészségtelen alváshoz vezet.

A kutatást egy Carlos J. Pirola nevű kutató orvos végezte el összesen 683 férfin. A kutatásban 437 nappali munkarendben dolgozó férfit hasonlítottak össze 246 két műszakos munkát végző férfival. A nappali illetve éjszakai munka reggel illetve este 6-kor kezdődött és a vizsgálat ideje alatt egy férfi sem változtatta meg ezt a rendet. 

Az eredmény szerint a szerotonin mennyisége jelentősen  csökkent az éjszaka dolgozó (éjszakázó) emberek szervezetében. A nappali munkát végző emberek testében viszont sokkal magasabb volt az üzenetvivő anyag szintje.

A vizsgálat során megfigyelték, hogy az alacsony szerotonin-szint előidézhet dühöt, depressziót és félelmet. Azoknál, akik az éjszakai munkarendben dolgoztak ezek a tünetek nagyobb számban jelentkeztek.

Klimax és a premensturális szindróma

A klimax előtti időszakban is előfordul, hogy a nők kívánósak lesznek és bizonyos ételek után sóvárognak. Ezért a hormonháztartás a felelős. Az ösztrogén csökkenésével azonban a szerotonin-szint is csökken, s úgy tartják, ez okozza a hangulatváltozásokat. A szervezet megpróbálja emelni a hormon szintjét úgy, hogy az egyes ételek iránti vágyat növeli.

A menzesz bekövetkezését megelőző 7-10 napban jelentkező szomatikus, kognitív, hangulati-emocionális és magatartási változások összességét premenstruális szindrómának nevezzük. A jelenlegi álláspont az, hogy a tünetekért a nemi hormonok és a szerotonin kölcsönhatása a felelős.

A pontos patomechanizmus megismerése azonban még várat magára. Az ösztrogén anyagcsere kóros eltéréseinek a szorongás, a feszültség és a hostilitás, a progeszteronnak a depresszió, a libidócsökkenés kialakulásában tulajdonítanak kóroki szerepet. A nemi hormonok hatnak a szerotonin idegsejtbe történő visszavételére és a sejten belüli forgalmára, ezáltal befolyásolják a centrális szerotonin aktivitást. A premenstruális szindrómában a vérlemezkékben csökkent szerotonin visszavételt találtak.

Túlzott evés és csökkent szerotonin-szint?

Arra is van bizonyíték, hogy nehezebb az étvágyat kordában tartani télen, mint nyáron és van összefüggés a téli depresszió és a szerotonin-szint csökkenése között. Amikor a szerotonin egy bizonyos szint alá csökken, akkor az agyad azt hiszi, hogy éhezel és utasítást ad a zabálásra. Egyes kutatók kifejezetten úgy gondolják, hogy direkt összefüggés van a túlzott evésből származó elhízás jelensége és a csökkent szerotonin-szint között. A túlsúlyos emberek ilyen állapotban szinte kényszert éreznek, hogy egyenek.

Amint „belövik az adagjukat” és a szénhidrát bevitel időlegesen megemeli a szerotonin-szintet, úgy jobban érzik magukat, de ez csak időleges állapot. Dr. Albert Stunkard, a Pennsylvania Egyetem professzora úgy gondolja, hogy akik éjjel rájárnak a hűtőszekrényre, azok azt próbálják elérni, hogy a megemelkedett szerotonin segítségével aludni tudjanak. Más szavakkal, sok téli szomorúságtól szenvedő ember veszi igénybe a szénhidrátos ételeket, hogy jobban érezze magát. Gondoljunk csak a csokira, sütire, pékárura!

Bipoláris zavar - ha fent, ha lent: alacsony szerotonin-szint

A kutatók csökkent szerotonin-szintet találtak a bipoláris zavar mindkét fázisában. A várakozásokkal ellentétben, a mániás fázisban is alacsony szerotonin szinteket mértek. Ezek az eredmények látszólag ellentmondásosak, azonban a biokémia atyjainak - úgy tűnik - mégis sikerül megmagyaráznia a szerotonin elméletet: feltételezésük szerint az alacsony szerotonin szint előkészíti a terepet a hangulatzavar számára és egy másik idegi jelátvivő anyagtól függ, hogy depresszió vagy mánia alakul-e ki.

 

Mivel növelheted a szerotonin-szintet? 

Testedzés 

A testedzés már a „lerágott csont” kategóriába tartozik weboldalunkon. Mégis nem győzzük hangsúlyozni jótékony hatását. Ismétlés a tudás anyja, tartja a közmondás, így adva van a feladat, hogy mit kell megjegyezni és elkezdeni alkalmazni.

A testedzés is egyfajta stressz a szervezet számára. Ugyanakkor, ha ez a testedzés a személy számára megfelelő és nem haladja meg a képességeit, nem terheli túl, akkor szervezete elkezd alkalmazkodni ehhez a rendszeres stresszhez és a stressz válaszban részt vevő anyagok termelését növelni fogja. Ilyen pl. a noradrenalin és a szerotonin. Így hosszú távon a sportnak pozitív hatása lesz az idegrendszerre. A Mayo klinika kutatásai szerint ópiátok is felszabadulnak, melyek jó közérzetet biztosítanak, csökkentik a fájdalomérzetet és a fáradtságérzetet, és gátolják a szervezetben a stressz választ, amit általában szorongásos tünetként szoktunk megélni. Ezek a vegyületek számos depresszív tünetet enyhítenek, mint pl. szomorúság, rosszkedv, szorongás, feszültség, fáradtság, kimerültség, harag, düh, önbizalomhiány és a reménytelenségérzés. 

Tejsavó fehérje

A tudósok úgy vélik, hogy az étkezés által megnövelt triptofán szint képes növelni az agy szerotonin-szintjét.

Egy tanulmány megvizsgálta, hogy az alfa-laktalbumin - ami a tejsavó fehérje egyik fő része és nagyon magas triptofán tartalma van - növeli-e a vér triptofán szintjét, valamint csökkenti-e a depressziót és a kortizol szintet olyan stresszre érzékeny alanyoknál, akiket akut stressz-terhelésnek tettek ki. Nem elfelejtendő persze, hogy a tejsavó fehérje feldolgozási módjától függ az alfa-laktalbumin szint és a tejsavó fehérje egyéb fontos összetevőinek szintje.

A kutatók 29 "stresszre igen érzékeny" és 29 "stresszre kevésbé érzékeny" személyt vizsgáltak kísérletükben, amely placebo-kontrollált, dupla-vak rendszerű volt, tehát sem az alanyok, sem az orvosok nem tudták, hogy ki kapott hatóanyagmentes placebot és ki valódi laktalbumint. A teszt résztvevőit terhelésnek tették ki a tejsavó fehérjében található alfa-laktalbumin, illetve nátrium-kazeinát (egy másik tej-forrású fehérje) tartalmú étkezési program követése után.

A kutatók az ily módon történő táplálkozás által befolyásolt változásokat figyelték a vér triptofán szintjében, és annak arányát a többi nagy semleges aminosavhoz képest, valamint a változásokat a közérzetben, a pulzusban és kortizolszintben, amely adatokat felmértek az okozott stressz előtt és után is.

Elképesztő módon a vér triptofán szintjének aránya a többi aminosavhoz képest 48 százalékkal magasabb volt az alfa-laktalbumin kúra után, mint a kazeines fajta után. Ehhez az eredményhez társult még a kortizol szint csökkenés, valamint a magasabb prolaktin koncentráció.

Mivel a depresszió csökkenését is kimutattak a teszt alanyai között, arra következtettek, hogy a triptofánnal dúsított fehérje fogyasztásakor megemelkedik a vér triptofánszintje, aminek köszönhetően az alanyok jobban tudják kezelni a stresszes helyzeteket, feltehetően az agy szerotonin-szintjének a megemelkedése által.

Szerelmi együttlét

A szeretkezés utáni eufórikus érzés oka, hogy az idegrendszer intenzív működése következtében a szervezet - az élvezet hatása alatt – szerotonint és dopamint választ ki. Ezek doppingolják az agyat, majd fokozzák a vérkeringést, ezzel előidézve egy általános „nagyon jól érzem magam” állapotot.

B5-vitamin

Mivel a B5-vitamin a szerotonin és az acetilkolin termelését támogatja, a kutatások azt sugallják, hogy memóriát és a koncentrációképességet javító hatásán felül a szorongás, a depresszió és a stressz kezelésekor is hasznos lehet. A B5-vitamin szerotonin termelést serkentő hatása a migrénes fejfájások kezelésekor is segítségünkre lehet.

Folsav

Klinikai vizsgálatok során a depresszióban szenvedő nők 31-35%-ánál mutatták ki a folsav hiányát is. Idős emberek esetében ez az érték jóval magasabb is lehet. A folsav hiány következtében csökken a szerotonin-szint az agyban, mivel a folsav a szerotonin szintézis egyik lépésének nélkülözhetetlen közreműködője.

Számos gyógyszer, többek között az aszpirin, a barbiturátok, a görcsoldók, az orális fogamzásgátlók idéznek elő hiányt a táplálékkal bevitt folsav felszívódásának gátlásával. A folsav hiánya a depresszió mellett szorongást, apátiát, tébolyodottságot okozhat. 

B6-vitamin 

A szerotonin szintézis másik nélkülözhetetlen eleme. A folsavhoz hasonlóan a depressziós embereknél a B6-vitamin szintje is jellegzetesen alacsonyabb a normálisnál. 

A fogamzásgátló szedés az egyik legfontosabb hiányt előidéző tényező.

 A jóga és a meditáció 

Az elmúlt néhány évtizedben több mint ötven ország háromszáz egyetemén és kórházában végeztek kutatásokat a jóga és a meditáció egészségre gyakorolt hatását illetően. A kutatások bebizonyították, hogy a meditáció hozzájárulhat az egyén élettani, pszichológiai és lelki egészségéhez. Ennek az a magyarázata, hogy a meditáció során az agyhullámok alfa állapotba kerülnek, mely a tudatnak azon szintje, ami a gyógyulást segíti.

Tudományos bizonyítékok vannak arra vonatkozóan, hogy a meditáció csökkenti a vérnyomást, enyhíti a fájdalmat és a stresszt. Egyre több ember – beteg és orvos egyaránt – kezdi értékelni és a gyakorlatban megtapasztalni a meditáció előnyös hatásait. Jóformán mindenki, aki egy bizonyos ideje már gyakorolja a jógát és a meditációt, pozitív változásokat figyelhet meg szemléletmódjában és erőnlétében.

A jóga és a meditáció számos élettani előnye mellett úgy tartják, hogy megnöveli a szerotonin termelést. A jóga légző gyakorlatok segítségével az egyénnek lehetősége nyílik légzése kontrollálására, ami a pánikroham esetén nagyon hasznos lehet.

Napfény

A napfény optimalizálja a szerotonin-szintet, ezért kiváló hangulatjavító. Délelőtt tizenegy óra előtt és tizenöt óra után kifejezetten ajánlatos a napfényen tartózkodni, mert ez a természetes "energiatöltő állomásunk" kimutathatóan antidepresszáns hatású. Természetesen nem csak a betegeknek, az egészségeseknek is ajánlható.Sajnos, ha kevés a fény, a szervezetben termelődő szerotonin gyorsabban lebomlik.

Magam is azok táborába tartozom, aki tavasszal a természettel együtt ébred. Tehát magam részéről igazolni tudom, hogy a napfény jótékony hatással van a hangulatomra. A testedzésről nem is beszélve. Ha kimaradna egy hosszabb időszak, már nem ugyanolyan lenne a közérzetem.

A kutatók úgy tartják, hogy a szerotonin hiánya fontos szerepet játszhat a depressziós állapot kialakulásában. Ha valakinél sérülékenyebb a rendszer, akkor ennek talaján kialakulhat a szerotonin-szint csökkenése, és emiatt felléphet a depresszió. Sajnos a hétköznapi ember számára nem áll rendelkezésre olyan mérőeszköz, amellyel meg tudná mérni a szerotonin-szintjét és követni tudná annak pontos hatását szervezetére. Ugyanakkor nem árthatunk magunknak, ha a fent javasoltakat kipróbáljuk és kitapasztaljuk, hogy mi az, amitől jól érezzük magunkat. Ahhoz, hogy eredményt is érjünk el kitartásra is szükség van.

 

 Forrás: http://maniasdepresszio.uw.hu/oldal/hirek/hirek48.html

Hírek

  • Társ oldalak

  • A forrás

     

     

    Ez a honlap ezzel a kíváló szerkesztővel készült!

  • A fény

    Egy nemrégiben nyilvánosságra hozott felmérés szomorú és megdöbbentő eredménye szerint: az emberek többsége életének kilencven (90) százalékát négy fal között éli le- otthon, bevásárlóközpontokban, iskolában, s a munkahelyén. A napfény, vagy a  napfény típusú bőrközeli fényforrás hiánya nemcsak stresszt okoz, de hosszú távon az állandó bezártság egészségügyi problémákhoz vezethet.

    Szervezetünk érzékenyen reagál a fényre és a sötétségre. A nyári hónapokban a napsütéses órák száma háromszor annyi, mint télen. Sötétben pedig a test egy melatonin nevű hormont termel, mely levertséget, álmosságot okozhat. Télen, napfény hiányában növekszik a melatonin termelés, így egész nap fáradtnak, álmosnak érezhetjük magunkat.

    Éppen ezért napjainkban számtalan betegség kezelésére alkalmazzák a fényterápiát. A korábbi módszerekkel szemben veszélytelen, és várandósság idején, illetve gyermekkorban is alkalmazható.

Weboldal készítés ingyen

Asztali nézet